Szegedi Tudományegyetem, Konfuciusz Intézet - Ahol tudás és szándék találkozik

Februári vendégünk Kecse-Nagyné Bánszki Zsuzsanna, a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója, akivel Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet magyar igazgatója beszélget a kínai nyelvoktatásról.

Az igazgatónő hitvallása mi is lehetne más, mint egy Konfuciusz idézet: „Ha olyan foglalkozást választasz, amit szeretsz, akkor egy napot sem kell dolgoznod életed során.”

Az iskolában 2016. óta második idegen nyelvként tanulhatják a gyerekek a kínai nyelvet és ismerkedhetnek a kultúrával. Az eddigi tapasztalatokról, jövőbeni tervekről is szó esik majd.

A Teaházat élő közvetítésben lehet majd megtekinteni, a linket az SZTE Konfuciusz Intézet honlapján és itt, az eseménynél is közzétesszük a későbbiekben.

A beszélgetést Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója vezeti.

Időpont: 2021. február 23. (kedd), 17.00

Helyszín: Élő közvetítés You Tube csatornán keresztül

A novemberi Konfuciusz Teaház vendége Gárdián Gábor mestertanár, gordonkaművész

Gárdián Nikolett tanár, fordító, Kelet-Ázsia elemző.

Zongorán közreműködik: Győri Péter, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola tanára

 

A novemberi Konfuciusz Teaház vendége a Gárdián házaspár, akik nem mindennapi életükbe engednek bepillantást a beszélgetés alkalmával.

 

A beszélgetést Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója vezeti.

 

A járványügyi helyzet miatt a rendezvényen nem tudunk teát kóstoltatni.

Kérünk mindenkit, hogy rendezvényünket maszkban látogassa.

 

Időpont: 2020. november 3. (kedd), 17.00

Helyszín: Rektori Hivatal díszterem

Az októberi Konfuciusz Teaház vendége Vékony Edit, aki immár harmadik éve a Konfuciusz Intézet kalligráfia és kínai festészet tanfolyamainak hallgatója.

Emellett kínai és koreai nyelvet tanul és tűzzománc alkotásokat készít. Ez utóbbiak egyikével nyerte meg a Kínai Népköztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztériumának Közép-kelet-európai Képviseleti Irodája és az ELTE Konfuciusz Intézet közös pályázatát, melynek jutalma egy kínai utazás volt.

 

A beszélgetést Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója vezeti.

 

A járványügyi helyzet miatt a rendezvényen nem tudunk teát kóstoltatni.

Kérünk mindenkit, hogy rendezvényünket maszkban látogassa.

 

Időpont: 2020. október 14. szerda, 17.00

Helyszín: SZTE Rektori Épület, Díszterem

 

Helyszín: Rektori Hivatal Díszterme (Szeged, Dugonics tér 13.)

 

Hosszú szünet után reméljük ismét tudunk személyesen is találkozni, természetesen a szükséges előírások betartásával. A megfelelő távolság betartása és a maszk használata mellett vendégeink lehetnek egy csodálatos utazáson.

A Konfuciusz Teaház szeptemberi vendége: Bardócz Attila, földrajz-rajz szakos tanár, világutazó. A beszélgetést diaképes vetítés színesíti.

A Konfuciusz Teaház rendezvénysorozat célja, hogy a Kína iránt érdeklődők egy csésze - Szegeden egyedül nálunk kóstolható igazi - kínai tea mellett beszélgetve ismerkedhessenek meg Kínával.

 

Helyszín:

Rektori Hivatal Díszterme

Szeged, Dugonics tér 13., 2. emelet.

 

A Teaház vendége:

Li Zhen Árpád
az EUOBOR Gazdasági és Kulturális Egyesület elnöke, Petőfi kínai műfordítója

 

A Teaház témája:

 

Hogyan lett híres Petőfi Kínában?
Magyar-kínai kétnyelvű Petőfi-kötet dedikálás!

 

A KONFUCIUSZ TEAHÁZ rendezvénysorozat célja, hogy a Kína iránt érdeklődők egy csésze – Szegeden egyedül nálunk kóstolható igazi – kínai tea mellett beszélgetve ismerkedhessenek meg Kínával.

 

Konfuciusz Teaház: Kakas Béla: Egy övezet egy út – az új kínai selyemút program

Konfuciusz Teaház – Magyar diákok a Chinese Bridge nemzetközi döntőjén

2017. december 19-én, 17.00 órától a Konfuciusz Teaház következő vendége Ekler-Szabó Botond Alexander és Kollmann Máté a Chinese Bridge nemzetközi kínai nyelvi verseny résztvevői és Tóth Alexandra, az SZTE Konfuciusz Intézet irodavezető tanára.

Idén tizedik alkalommal került megrendezésre a Chinese Bridge nemzetközi kínai nyelvi verseny középiskolás tanulók számára a Konfuciusz Intézetek Központja (Hanban) szervezésében. Az április során a budapesti Kínai Nagykövetséggel közösen Szegeden megrendezett országos elődöntőn az SZTE Konfuciusz Intézet regisztrált hallgatója, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium diákja, Ekler-Szabó Botond Alexander nyerte el az első helyezést. Így a második helyet elérő Kollmann Mátéval, a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Iskola tanulójával közösen utazhattak Kínába, a 2017. október 17-28 között Yunnan tartomány Kunming városában megtartott nemzetközi döntőre.

A Konfuciusz Teaház keretein belül az érdeklődők megtudhatják, hogy a középiskolás diákok hogyan élték meg a kinti verseny megpróbáltatásait, hogyan jutottak be a világ 10 legjobb csoportja közé és milyen kalandokban volt részük Kínában.

 

Időpont: 2017.december 19. (kedd) 17.00

Helyszín: Rektori Hivatal – Díszterem

 

Konfuciusz Teaház - „Kínai orvosból Pro Contra Hungarica díjas műfordító"

Szegedi Tudományegyetem
Rektori Hivatal Díszterem (2. em.)
Szeged, Dugonics tér 13.
2017. június 8. 17:00-18:30

Vendégünk Yu Zemin Magyarországon élő kínai orvos, író, novellista, műfordító, számos kortárs magyar író fordítója. Tevékenységével meghatározó szerepet játszik elsősorban a kortárs magyar irodalom megismertetésében és népszerűsítésében a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon és általában a teljes kínai nyelvterületen. 1991 óta él Magyarországon: 1997-ig Szegeden, majd Budapesten. Felesége magyar, két gyermekük van.

Konfuciusz Teaház - „A nagy kínai sebességváltás”

„Egy gondolat az ételért”

Sok szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket 2017. április 6-án 17.00 órától, soron következő Konfuciusz Teaház rendezvényünkre.

Vendégünk Cao Zheng Yin Joy úr lesz, akit Szegeden a legtöbben Joy bácsiként ismerhetnek. Elmeséli, hogy érkezett meg Kínából, milyenek a hétköznapjai egy kínai családnak Magyarországon és hogyan tudott létrehozni egy olyan sikeres étteremláncot, mint a Wok n’ Go.

Jöjjenek el egy csésze teára.

 

Helyszín: Rektori Hivatal, Díszterem

Időpont: 2017. április 06., 17.00 órától

Konfuciusz Teaház – Mit jelent Kína puha ereje?

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2017. március 22-én 17.00 órától soron következő Teaház rendezvényünkön. Vendégünk Salát Gergely Kína – kutató, tanszékvezető, egyetemi docens úr lesz.

Előadásának témájául egy igen érdekes kérdéskört választott, avagy mit jelent Kína puha ereje.

Helyszín: Rektori Hivatal, Díszterem

Időpont: 2017. március 22., 17.00 óra

Kínai Kaleidoszkóp – Kína a régész szemével

 

2017. március 20-án sok szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket Kínai Kaleidoszkóp programsorozatunk következő előadására. Vendégünk Paluch-Kujáni Yvett, az SZTE Bölcsészettudományi Kar régész hallgatója lesz.

Előadása 17.00 órától kerül megrendezésre, melynek témája Közép - Kína. Élménybeszámolóját képekkel is illusztrálja majd, melyben láthatóak lesznek Henan és Shaanxi tartományok kulturális és régészeti örökségei is.

Helyszín: Rektori Hivatal, 5-ös terem

Időpont: 2017. március 20., 17.00 óra

Konfuciusz Katedra – A kínai filmrendezés művészete

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2017. március 16-án 17.00 órától a Konfuciusz Katedra soron következő előadására.

Helyszín: Rektori Hivatal, 5-ös terem

Időpont: 2017. március 16. 17.00 óra

Kínai Kaleidoszkóp – Irodalmi fordítás: híd Kína és Magyarország között

 

2017. február 21-én, 17.00 órától a Kínai kaleidoszkóp előadás-sorozatának következő vendége Kalmár Éva sinológus, műfordító, szerkesztő, egyetemi, valamint főiskolai oktató.

Időpont: február 21. (kedd) 17.00

Helyszín: Rektori Hivatal, 5-ös terem

 

Szakterületei a kínai színháztörténet, több jelentős kortárs kínai regény szakavatott tolmácsolója.
A Pekingi Egyetem kínai nyelv és irodalom szakán kezdte meg egyetemi tanulmányait 1956-ban, majd szerzett egyetemi diplomát 1963-ban.

1979-től az Európa Könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, ahol tizenöt éven át a keleti irodalom (kínai, japán, indiai, mongol, koreai stb.) kiadását gondozta. Mintegy ötven könyv szerkesztése fűződik a nevéhez.

 

Sok szeretettel várjuk Önöket!

Konfuciusz Teaház: Egy földrajzprofesszor kalandjai Kínában

2017. február 15-én (szerdán) 17.00 órától sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt következő Teaházunkra, melynek vendége Dr. Makra László földrajzkutató lesz.

1952-ben született Siklóson, jelenleg az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék docense. Több alkalommal járt Kínában, fő kutatási területe a városi légszennyeződés. Számos publikáció szerzője.

 

Várjuk Önöket szeretettel!

Konfuciusz Teaház Mészáros Sándor nagykövet úrral

 

2017. január 18-án 17.00 órától került megrendezésre az idei év első Konfuciusz Teaháza. Vendége Magyarország korábbi nagykövete, Mészáros Sándor úr volt. Mészáros Sándor 1968-1969 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója, 1969-1974 között a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének diákja.

1974 óta tevékenykedik a külügy szolgálatában, munkássága a pekingi nagykövetségen több szakaszra osztható: diplomataként 1979-1984 között és 1988-1993 között, majd nagykövetként 2004-2007 között teljesített szolgálatot.

Korábbi kiküldetésinek élményeiről több könyvet írt, melyek a Kossuth Kiadó gondozásában jelentek meg, melyek e-könyvként (A pekingi követség, Egyszer elmondom neked) is elérhetőek. A nagykövet úr érdekes élményeit népes közönség hallgatta, melynek során nem csak a diplomácia világáról és Kínáról, de a nagykövetségek mindennapi életéről is sok új dolgot megtudhattak az érdeklődők.

Novemberben dupláz a Konfuciusz Teaház

Jó hír a rendezvényeink és a kínai tea kedvelőinek, hogy idén novemberben két Teaházzal is készülünk a kedves vendégeinknek.

Az első alkalomkor Zhang Yu (Carolyn) kínai énekesnő és zeneművész lesz vendégünk. 2016. november 2-án (szerda) 17.00 órától találkozhatnak a művésznővel a Rektori Hivatal Dísztermében. Előadásának címe Zene: híd Magyarország és Kína között. Érdekesség, hogy Zhang Yu korábban az SZTE Zeneművészeti Karának növendéke volt, így szoros kötődése van Szeged városához is.

A hónap végén, november 30-án (szerda) kerül sor másik Teaházunkra, mely szintén a Rektori Hivatal Dísztermében lesz, 17.00 órától. Aznap a tiniké lesz a főszerep, ugyanis két diákunk, Csóti Patrícia és Farkas Eszter Abigél érkeznek meghívásunkra. Előadásuk témája: Kína - tinédzser szemmel. Tanulóink Intézetünk jóvoltából két hetet tölthettek a távoli országban. Élményeikről fényképes beszámolóval készülnek a nézők számára.

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt egy csésze finom kínai teával.

Időpont: 2016. november 2. 17.00 óra, valamint 2016. november 30. 17.00 óra

Helyszín: Rektori Hivatal, Díszterem

Őszközép ünnepi Teaház

 

2016. szeptember 15-én (csütörtökön) 17.00 órától sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az idei ősz első Teaházára. Ezen alkalomból a Szent-Györgyi Albert Agóra ad otthont rendezvényünknek.

Szeptemberi vendégünk Gbúr Ádám Kína-kutató úr lesz, aki nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy motorral bejárja a Selyemút útvonalát. Gbúr úr élménybeszámolója mellett e havi Teaházunk a kínai Őszközép ünnep jegyében telik majd el. Ez alkalomból a finom teák mellett tradicionális holdsüteményekkel is kedveskedünk a látogatóknak.

Várjuk Önöket sok szeretettel!

Helyszín: Szent-Györgyi Albert Agóra

Időpont: 2016.szeptember 15. 17.00 óra

Kong Lingguan: A kínai kalligráfia bája

 

Kong Lingguang professzor Konfuciusz családjának 73. leszármazottja. Kína Henan tartományában született, jelenleg szingapúri állampolgár, számos címet és díjat nyert Kínában és Szingapúrban egyaránt.

Az előadáson Kong professzor, munkáinak segítségével fogja bemutatni a kínai kalligráfia jellegzetességeit, valamint a rákövetkező nap reggelén a professzor az érdeklődő diákoknak maga fogja oktatni a kalligráfiát 10 és 11:30 között.

Helyszín: Rektori Hivatal, SZTE Konfuciusz Intézet tanterme

Időpont: 2016. június 23. (csütörtök) 14.00 óra, valamint június 24. (péntek) 10.00 óra

Várunk minden kedves érdeklődőt!

Konfuciusz Teaház – Si-Mei Kovács Eszter: Kung-fu mester 9 nyelvvizsgával

 

2016. június 15-én (szerdán) 17:00 órától megrendezésre kerül a Konfuciusz Teaház következő eseménye a Rektori Hivatal Dísztermében, melynek vendége Si-Mei Kovács Eszter kung-fu mesternő lesz.

 

Ezen alkalomból bepillantást nyerhetünk egy rendkívüli tehetség Kínához fűződő kapcsolatához, élményeihez. Kovács Eszter a kínai mellett még 8 nyelven beszél közép és felsőfokú szinteken.

 

Helyszín: Rektori Hivatal, Díszterem

Időpont: 2016. június 15. (szerda) 17.00 óra

 

Kínai Kaleidoszkóp – Irodalmi fordítás: híd Kína és Magyarország között

2016. május 19-én, 17.00 órától a Kínai kaleidoszkóp előadás-sorozatának következő vendége Kalmár Éva sinológus, műfordító, szerkesztő, egyetemi, valamint főiskolai oktató.

Időpont: Május 19. (csütörtök) 17.00

Helyszín: Rektori Hivatal, 5-ös terem

Szakterületei a kínai színháztörténet, több jelentős kortárs kínai regény szakavatott tolmácsolója.

Konfuciusz Teaház – Vágó István: Miért tanul egy kvízprofesszor kínaiul?

2016. május 17-én (kedden) 17:00 órától megrendezésre kerül a Konfuciusz Teaház következő eseménye a Rektori Hivatal Dísztermében, melynek vendége Vágó István kvízprofesszor, televíziós műsorvezető és szerkesztő lesz.

Időpont: 2016. május 17. 17:00
Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Díszterem

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Konfuciusz Teaház - A kínai randevú - Kelet bölcsessége és harcművészete a szívünkben

A Konfuciusz Teaház áprilisi vendége Baló Júlia televíziós műsorvezető, szerkesztő-riporter.

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet

Dugonics tér 13. Fszt. 13., Szeged, 6720

Időpont: 2016. április 26. 17:00-19:00

Kínai Kaleidoszkóp - Khotan hatása a kínai buddhizmusra

A Kínai Kaleidoszkóp sorozat áprilisi meghívott előadója Prof. Dr. Hamar Imre sinológus, az ELTE Konfuciusz Intézetének igazgatója.

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet

Dugonics tér 13. Fszt. 13., Szeged, 6720

Időpont: 2016. április 7. 17:00-18:30

Kínai Kaleidoszkóp –„Varázslatos Kína”

Az idei év első Teaháza Január 20-án, 17.00 órától!

2016. január 20-án (szerdán) 17:00 órától megrendezésre kerül a Konfuciusz Teaház következő eseménye a Rektori Hivatal Dísztermében, melynek vendége Cserkész Gábor, a Kínai Művészeti Központ elnöke lesz.

Vendégeink részesei lehetnek egy hagyományos kínai zenei bemutatónak, valamint hagyományos kínai tea is felszolgálásra kerül majd.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Előadásarchívum

Kínai őszközép ünnep és Konfuciusz Teaház

2015. szeptember 28-án a Pekingi Idegennyelvi Egyetem művésztársulata Szegedre látogat, hogy egy különleges előadássorozattal kápráztassa el a nézőket. Az előbb említett felsőoktatási intézményből több mint 400 nagykövet, közel 1000 konzul és körülbelül 100 miniszter került már ki az évek során. A tartalmas programot az egyetem munkatársai, valamint a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet biztosítják majd.

Rendezvényünkön felcsendülnek majd távol-keleti népdalok, megismerkedhetnek a pekingi opera különös képi és zenei világával, valamint látványos harci jelenetek szemtanúi is lehetnek majd az érdeklődők. Ha még nem kóstolták a híres kínai holdsüteményt, akkor ne hagyják ki ezt a remek lehetőséget, hogy a látványos előadások mellett távol-keleti ínyencséggel is kényeztethessék a gyomrukat.

Várunk minden érdeklődőt szeretettel a jövő hét hétfőn 17:00-kor kezdődő rendezvényünkön az Szent-Györgyi Albert Agórában!

2015. augusztus 25-én tartandó Konfuciusz Teaház vendége Wang Sihao

 

Decemberben, hagyományteremtő céllal szervezte meg az SZTE Konfuciusz Intézete a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen a Konfuciusz Teaházat, amelynek akkor óriási sikere volt. A rendezvény augusztus 25-én délután 5 órakor folytatódik a Rektori Hivatal Dísztermében.

A hagyományos kínai módon készített teakülönlegességek kóstolását beszélgetés is színesíti majd, amelynek témája „Hogy lett egy magyar szakos kínai diákból szegedi Géza?”. A díszvendég Wang Sihao volt magyar szakos pekingi diák.

A Teaház sorozata ezt követően a tervek szerint havonta jelentkezik majd, a rendezvény célja, hogy a Kína iránt érdeklődők egy csésze – Szegeden egyedül itt kóstolható igazi – kínai tea mellett beszélgetve ismerkedhessenek meg Kínával. A továbbiakban is közismert emberek színesítik majd a programot, akik segítségével a résztvevők jobban megismerhetik Kínát, az ország hagyományait, fejlődésének titkát és a kínai embereket.

 

Időpont: 2015. augusztus 25. 17:00 óra

Helyszín: Rektori Hivatal – II. emelet - Díszterem

 

2015. június 24-én tartandó Konfuciusz Teaház vendége Kalmár Éva műfordító

Decemberben, hagyományteremtő céllal szervezte meg az SZTE Konfuciusz Intézete a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen a Konfuciusz Teaházat, amelynek akkor óriási sikere volt. A rendezvény június 24-én délután 5 órakor folytatódik a Rektori Hivatal Dísztermében.

A hagyományos kínai módon készített teakülönlegességek kóstolását beszélgetés is színesíti majd, amelynek témája „Hogyan változott a Kína-képünk az elmúlt fél évszázadban?” A díszvendég Kalmár Éva sinológus, műfordító, illetve újabban Mo Yan Nobel-díjas kínai író regényének fordítója.

A Teaház sorozata ezt követően a tervek szerint havonta jelentkezik majd, a rendezvény célja, hogy a Kína iránt érdeklődők egy csésze – Szegeden egyedül itt kóstolható igazi – kínai tea mellett beszélgetve ismerkedhessenek meg Kínával. A továbbiakban is közismert emberek színesítik majd a programot, akik segítségével a résztvevők jobban megismerhetik Kínát, az ország hagyományait, fejlődésének titkát és a kínai embereket.

Időpont: 2015. június 24. (szerda) 17:00 óra

Helyszín: Rektori Hivatal – II. emelet - Díszterem

2015. május 27-én tartandó Konfuciusz Teaház vendége Devecz Miklós

Decemberben, hagyományteremtő céllal szervezte meg az SZTE Konfuciusz Intézete a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen a Konfuciusz Teaházat, amelynek akkor óriási sikere volt. A rendezvény május 27-én délután 5 órakor folytatódik a Rektori Hivatal Dísztermében.

A hagyományos kínai módon készített teakülönlegességek kóstolását beszélgetés is színesíti majd, amelynek témája „Kína a gazdaságban – Kína az oktatásban”.

A díszvendég Devecz Miklós a Szegedi Tudományegyetem kancellára.

A Teaház sorozata ezt követően a tervek szerint havonta jelentkezik majd, a rendezvény célja, hogy a Kína iránt érdeklődők egy csésze – Szegeden egyedül itt kóstolható igazi – kínai tea mellett beszélgetve ismerkedhessenek meg Kínával. A továbbiakban is közismert emberek színesítik majd a programot, akik segítségével a résztvevők jobban megismerhetik Kínát, az ország hagyományait, fejlődésének titkát és a kínai embereket.


Időpont: 2015. május 27. 17:00 óra
Helyszín: Rektori Hivatal – II. emelet - Díszterem

Konfuciusz Teaház vendége Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminiszter
Időpont: 2015. április 16-a 17.00
Helyszín: Szent-Györgyi Albert Agórában!

Decemberben, hagyományteremtő céllal szervezte meg az SZTE Konfuciusz Intézete a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen a Konfuciusz Teaházat, amelynek akkor óriási sikere volt. A rendezvény április 16-án délután 5 órakor folytatódik a Rektori Hivatal Dísztermében.

A hagyományos kínai módon készített teakülönlegességek kóstolását beszélgetés is színesíti majd, amelynek témája „A Keleti Nyitás politikája és a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok”. A díszvendég Szijjártó Péter, Külgazdasági és Külügyminiszter, illetve Dr. Ujhelyi István az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke. Moderátor Mohr Richárd az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója.

A Teaház sorozata ezt követően a tervek szerint havonta jelentkezik majd, a rendezvény célja, hogy a Kína iránt érdeklődők egy csésze – Szegeden egyedül itt kóstolható igazi – kínai tea mellett beszélgetve ismerkedhessenek meg Kínával. A továbbiakban is közismert emberek színesítik majd a programot, akik segítségével a résztvevők jobban megismerhetik Kínát, az ország hagyományait, fejlődésének titkát és a kínai embereket.

Az esemény meghívója pdf formátumban innen tölthető le.

Konfuciusz Teaház
Időpont: 2015. február 26-a 17.00 óra
Helyszín: SZTE Rektori Hivatal

A hagyományos kínai módon készített teakülönlegességek kóstolását beszélgetés is színesíti majd, amelynek témája „Európa és Kína: hogyan építsünk világhidat”. A vendég Dr. Ujhelyi István, Európa Parlamenti képviselő, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke. Beszélgetőpartnere az intézmény igazgatója Mohr Richárd lesz majd.








Konfuciusz teaház - Vendég: Kusai Sándor

Időpont: 2015 január 27-e 17.00
Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Díszterem

A hagyományos kínai módon készített teakülönlegességek kóstolását beszélgetés is színesíti majd, amelynek témája „Kínai álom – Honnan jött és merre tart Kína”. A vendég Kusai Sándor, Magyarország volt pekingi nagykövete, aki 6 évig töltötte be ezt a posztot és az egyik legfelkészültebb Kína-szakértő az országban. Beszélgetőpartnere az intézmény igazgatója Mohr Richárd lesz majd.

A délután 5 órakor kezdődő beszélgetés során szó esik majd a magyar-kínai kapcsolatokról, Kína kultúrájáról és arról, hogy egy európai ember miként látja ezt az országot.

Konfuciusz Teaház az SZTE Konfuciusz Intézettel!

Időpont: December 16. (kedd) 17.00

Helyszín: Rektori Hivatal, V. terem

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Teaház-estünkre, amelyre első alkalommal kerül sor! A rendezvény 2014. december 16-án (kedden), 17.00 órától kerül megrendezésre az SZTE Rektori Hivatalának V-ös termében.

Az est során, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatói mutatkoznak be, kötetlen beszélgetés keretében mesélnek kínai és magyar tapasztalataikról, a mai Kínáról, a Konfuciusz Intézetről és a 2015-ös tervezett programokról. Bemutatunk néhány olyan kisfilmet is, amelyek Kína eddig talán ismeretlen arcát tárják elénk.

Yu Zemin előadása

Időpont: Október 15. (szerda) 17.30

Helyszín: Rektori Hivatal, 5-ös terem

Yu Zemin író, műfordító. Több évtizede él Magyarországon, Kertész Imre műveinek fordításával lett ismert Magyarországon és Kínában. A 90-es évek elején, amikor Magyarországra érkezett, először Szegedre jött. A magyar irodalom kínai fordításáról, kalandos életéről fog hallgatóinak mesélni.

Prof. Tan Jinghua:

A kínai kultúra világjáró műfordítása: elemzés Mo Yan irodalmi Nobel-díjáról!

Időpont: 2014. szeptember 25. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal, V. terem

Dr. P. Szabó Sándor:

Kína gazdasági helyzete

Időpont: 2014. június 19. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet

A kínai gazdaság a világ második legnagyobb gazdasága, a globális gazdaság szerves része, a világgazdaság egyik motorja. Ami a kínai gazdasági életben történik, annak rendkívül komoly hatása van a világgazdaság egészére. Éppen ezért fontos figyelmet fordítani arra, hogy milyen a kínai gazdaság aktuális állapota, milyen trendek érvényesülnek, milyen folyamatok zajlanak a kínai gazdaságban. Az előadás ezekre a témakörökre fókuszál.

 

P. Szabó Sándor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kínai Közigazgatás- Gazdaság- és Társadalomkutató Központ vezetője, a Keleti Nyelvek Iskolája szakmai igazgatója, aki 1994 óta folytat távol-keleti üzleti szaktanácsadói tevékenységet, 2009 óta pedig a Sinológiai Szemle főszerkesztője.

Liu Zhi: Kínai ételek készítése és dekorálása

Időpont: 2014. május 15. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

Az előadás keretein belül a kínai Nagy Fal étterem szakácsa megkísérli a közönséggel megismertetni a közel 5000 éves múltra visszatekintő keleti gasztrokultúrát, majd rövid beszámolót követően rátér a kínai ételek díszítésének művészetére is. Teszi mindezt úgy, hogy hitelesen mutatja be hazája, Kína, ételeinek díszítését és annak megfelelő felszolgálását az érdeklődők számára. A kínai hidegtál elkészülte után a szakács kóstolóra invitálja az érdeklődőket. Az esemény alatt Huszár Gergely gitárművész előadását hallgathatják meg.

 

Liu Zhi a Gasztúra Kultúr Klub alapítója, a Kínai Nagy Fal étterem szakácsa. Éttermében hitelesen mutatja be hazájának legkülönfélébb fogásait, illetve főzőtanfolyamokat is tart az érdeklődők számára.

Az előadás magyar nyelven zajlik

Prof. Yang Jianwen: A kalligráfia művészete

Időpont: 2014. április 10. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet

 

Yang Jianwen a hagyományos kínai kalligráfia művészetének szakértője. A kalligráfiát érintő kutatásai során áttörő felfedezéseket tett. Vegyíti a kínai és a nyugati művészet elemeit, kalligráfiája stílusának kialakításában a posztimpresszionizmus és a modern síkkompozíció tulajdonságait ötvözi. Kitart kalligráfiái eredetisége mellett, melyet a sajátos művészi koncepció és a klasszikus kínai költészet – melynek sorait veti papírra – tölt meg élettel.

Az előadás kínai nyelven magyar tolmácsolással zajlik.

 

Yang Jianwen a Shanghai Nemzetközi Tanulmányok Egyetem professzora, a hagyományos kínai kalligráfia művészetének szakértője

Wolf Csaba:

Egy főtt tojás naplója –A Napfény Városából Hainan-sziget homokjáig

Időpont: 2014. március 27. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet

 

Az előadás egy volt szegedi diák élménybeszámolója arról, hogyan jutott Kínába 19 évesen; mesél a kínai egyetemi éveiről, a 80-as, 90-es évek Pekingjéről. Beszélni fog arról, hogyan lett a Ságvári Gimnázium kézilabdásából a keleti harcművészetek mestere. Elmondja, milyen volt vezető gazdasági diplomataként szolgálni hazája érdekeit a Távol-Keleten a 90-es években és a közelmúltban. Az előadás életszerű, közvetlen, helyenként humoros, könnyed élménybeszámoló lesz.

 

Wolf Csaba a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég közép-kelet-európai Kína divíziójának vezető tanácsadója, korábbi vezető külgazdasági szakdiplomata, 4. danos taekwon-do mester, nemzetközi instruktor és nem utolsó sorban volt Ságváris diák.

Zhang Xuemei:

Az elbűvölő Sanghaj

 

Az előadás új időpontja: 2014. február 27. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet

 

A város történelmének rövid bemutatását követően az előadó megkísérel betekintést adni Sanghaj szépségeiről, amelyben egyszerre van jelen a hagyományos keleti, valamint a nyugati kultúra és életstílus.

Sanghaj napjainkra nem pusztán a modern világ jelképévé, de harminc évnyi fejlődés és átalakulás után egyben egy külön világnézet, egy életstílus megtestesítőjévé, divattá nőtte ki magát a köztudatban. Az előadás (történetek és képek bemutatásán keresztül) Sanghaj nosztalgikus és nyüzsgő világvárosi arcát megvilágítva igyekszik bemutatni a metropoliszt.

 

Zhang Xuemei az alkalmazott nyelvészet doktora, a Shanghai Nemzetközi Tanulmányok Egyetem Angol Nyelv és Irodalom Tanszékének professzora. A második nyelv elsajátítását és az alkalmazott nyelvészetet vizsgáló egyetemi kutatómunkáján felül Dr. Zhang az idegen kultúrák iránt érdeklődik.

Li Qing:

Tanulj Te is Sanghai-ban!

Időpont: 2013. november 14. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

Az előadás a sanghaji tanulmányi lehetőségekről szól, különös tekintettel a Sanghai Nemzetközi Tanulmányok Egyetemére (SISU). Az Egyetem bemutatása mellett szó esik a külföldi hallgatók számára aktuálisan elérhető képzésekről, a különböző ösztöndíj lehetőségekről és a jelentkezési feltételeikről. Az előadó bemutatja az Egyetemet, annak campusát, említést tesz a szálláslehetőségekről, illetve betekintést nyújt a külföldi egyetemi hallgatók életébe.

Az előadás remek alkalom arra, hogy az érdeklődők az ösztöndíj-lehetőségeken túl még többet megtudjanak Sanghai-ról: a metropolisz legújabb fejlesztéseiről, és arról, hogyan találkozik a hagyományos és a modern életforma, miként él együtt a keleti és a nyugati kultúra. Hasznos információk hangzanak majd el a sanghai mindennapokról, munkáról, közlekedésről és szórakozási lehetőségekről is.

Li Qing a Shanghai Nemzetközi Tanulmányok Egyetem oktatója, az SZTE Konfuciusz Intézet tanára.

 

Dr. Salát Gergely:

Kínai álom, kínai gondok – pillanatfelvétel a mai Kínáról

 

Időpont: 2013. október 31. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet

 

A kínai vezetésben egy évvel ezelőtt kezdődött meg, s mára gyakorlatilag lezárult a generációváltás, amelynek során a Xi Jinping vezette ötödik nemzedék vette át a párt és az állam legfontosabb tisztségeit. Az új elnök-pártfőtitkár célkitűzése a „kínai álom” valóra váltása, vagyis egy olyan nagyhatalom kiépítése, amelynek jólétben élő polgárai elégedettek saját helyzetükkel. Az elmúlt három évtized szédületes fejlődése után – és nagyrészt annak következtében – Kínának az ötödik nemzedék egy évtizedes kormányzása alatt számos problémával kell szembenéznie. A kínai növekedési modell kifulladt, a gazdaság bővülésének üteme csökken, s az ország fejlődésében paradigmaváltásra van szükség. Komoly gondot jelentenek a megnövekedett társadalmi különbségek, a környezetszennyezés, a korrupció és egy sor olyan tényező, amellyel az új vezetésnek kezdenie kell valamit. Bár Kína várhatóan ebben az évtizedben fogja megelőzni az USA-t a világ legnagyobb gazdaságaként, az előttünk álló tíz év korántsem ígérkezik könnyűnek. Az előadás sorra veszi a kínai „reform és nyitás” eddigi eredményeit, a Kínát fenyegető legfontosabb veszélyforrásokat, illetve a problémák megoldásának lehetséges útjait.

 

Dr. Salát Gergely Kína-kutató, a PPKE BTK Kínai Tanszékének docense, az ELTE BTK Kínai Tanszékének adjunktusa.

Nagy Mercédesz:

Bevezetés a kortárs kínai képzőművészetbe

 

Időpont: 2013. szeptember 26. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet

 

Peking napjainkra a világ egyik legfontosabb képzőművészeti centruma lett, holott társadalmi-gazdasági berendezkedése, megjelenése erősen eltér a nyugati hagyomány művészközpont-felfogásától. A szociálpolitikai adottságokkal szimbiózisban létező művésztelepek – jelenleg 7-8 hivatalosan is jegyzett stúdiókörzet található csak a kínai főváros közigazgatási területén belül – az egész világot izgalomban tartják.

Az előadás a kulturális forradalom utáni nyitás korszakában ébredező modern kínai képzőművészettől: a hetvenes-nyolcvanas évek avantgárd csoportjaitól kezdve, a „politikai pop“ és „cinikus realizmus“ világ- és kasszasikert befutott alkotóin keresztül, az idei Velencei Biennálé kiállítóiig igyekszik betekintést nyújtani a politikai, gazdasági, diplomáciai és nem utolsó sorban esztétikai jelentőségű kínai kortársművészeti szcénába.

 

Nagy Mercédesz 2002-ben végzett az ELTE Bölcsészkarán magyar, esztétika és kommunikáció szakokon. Ezt követően öt évig Pekingben élt, ahol tudósítóként dolgozott, és a Qinghua Egyetemen tanult. Doktoranduszként a mai kínai társadalom ultrarapid változásait, ennek képzőművészetre gyakorolt hatását valamint a kínai-magyar kulturális kapcsolatok múltját kutatja.

 

He Min:

Mire van szüksége szervezetünknek nyáron? – Nyári egészségmegőrzés a kínai gyógyászat jegyében

Időpont: 2013. június 27. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

Égen és Földön mindent a folyamatos változás jellemez: tavasszal életre kelnek a dolgok, nyáron kiteljesednek, ősszel fogyatkoznak, télen pedig elraktározódnak. Azoknak az embereknek, akik hosszú, egészséges életet szeretnének, szintén a folyamatos változás tükrében kell élniük. Az év legmelegebb évszaka a nyár, a magas hőmérséklet az emberi test hőmérsékletére, az emésztési rendszer, az idegrendszer, az urológiai rendszer stb. működésére számos hatással bír, melyek következtében az emberek gyakran szívproblémákkal szembesülnek, rossz az étvágyuk, fáradékonyak és erőtlenek, esetleg rosszul alszanak.

Jelen előadás a kínai gyógyászat szemszögéből ismerteti a nyáron az embert érő különböző hatásokat és kellemetlenségeket, megismerteti a hallgatóságot ezen időszak sajátosságainak megfelelő egészségmegőrző módokkal, és tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy a helyes étkezési szokásokon keresztül az élet, a munka és a pihenés megfelelő ütemezésével és az egyszerű akupunktúrás pontok masszírozásával miként növelhetjük életünk minőségét a forró nyári időszakban.

He Min az SZTE Konfuciusz Intézet oktatója, a kínai egészségmegőrző technikák lelkes követője.

 

 

Xue Yanping:

Wang Anyi – A kínai irodalom ragyogó rózsája

Időpont: 2013. május 30. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

Wang Anyi – a kínai irodalmi körök ragyogó rózsaszála –, a kínai írónők egyik legkiválóbbika. Nanjingban született, de élete nagy részét Shanghai-ban töltötte. Mindvégig Kínának eme legnagyobb, legsokszínűbb városa adott neki inspirációt és szűnni nem akaró alkotóerőt, mellyel egy új irodalmi irányzatot teremtett meg. Wang Anyi kilenc regényt írt, több díjat nyert, legsikeresebb művével az Örök bánat balladája elnyerte a legnagyobb kínai irodalmi kitüntetést, a Mao Dun Irodalmi Díjat. Jelen előadás az Örök bánat balladája című munkán keresztül mutatja be, ismerteti meg a közönséget Shanghai történelmével, mindennapjaival. Az Örök bánat balladája egy negyvenéves shanghai nő élettörténetét, érzelmeit és szerelmeit írja le mindenféle mesterkéltség nélkül, melankolikus, megható, időnként hullámzó érzelmi stílusban. A könyvében Shanghai, a shanghai emberek, a shanghai kultúra ragyogó leírásán keresztül megelevenedik Shanghai népszerű, mindig nyüzsgő folyópartja, a Bund. Az előadást Shanghai-ról készült régi és új képek gazdagítják.

Az előadás kínai nyelven zajlik magyar tolmácsolással.

 

Xue Yanping a „kínai reform és nyitás” után az elsők között járt egyetemre. A Pekingi Tanárképző Egyetem Kínai Nyelv és Irodalom Tanszékén diplomázott. Az Irodalmi és Művészeti Körök Kínai Szövetségének Kiadójánál szerkesztőként, majd főszerkesztőként dolgozott, később a Pekingi Tanárképző Egyetemen volt vendégprofesszor. Kutatási területe a kínai klasszikus költészet és a modern kínai irodalom volt. A ’90-es években kezdett el regényeket írni, eddig nyolc munkája jelent meg. „Lazúrkő” című regényével elnyerte a Lao She Irodalmi Díjat. Két válogatáskötete és egy novelláskötete is megjelent. Hosszú ideig lakott Peking régi városrészében, mely idő alatt a hagyományos Kína és a helyi hagyományok, szokások terén folytatott átfogó kutatásokat. A Peking régi városrészében lakók életét különösen jól ismeri, ez áthatja írásait. Művei elnyerték a kínai olvasóközönség érdeklődését, szeretetét.

 

 

 

Dr. Wang Haiwei:

Hogyan értsünk meg egy művészeti alkotást? – Középpontban a dunhuangi művészet

Időpont: 2013. április 15. (hétfő) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

Mit nevezünk művészeti alkotásnak? Miben nyilvánul meg a művészet intellektuális ereje? Hogyan érthetünk meg egy művészeti alkotást? A humán tudományok legalapvetőbb és legjelentősebb kérdései ezek.

Dr. Wang Haiwei előadásában szintén ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, melyek segítségével elénk tárja a szépművészeti alkotások funkcióját az Észak és Déli Dinasztiák idején élt kínai festő, Zong Bing; a francia Miller valamint a szintén francia, de kínai származású Zhao Wuji munkáin vagy éppen Zhang Daqian és Xie Zhiliu a dunhuangi Mogao barlang-együttes freskóiról készített másolatainak és elemzéseinek segítségével. Az előadás a legnagyobb dunhuangi művészeti alkotásokat veszi számba azzal a céllal, hogy az érdeklődők megértsék a művészetek és a történelem szoros kapcsolatát, mint bizonyos jelenségek és gondolatok megértésének illetve egy széleskörű ismeretanyag kialakulásának forrását.

 

Dr. Wang Haiwei a Nanjing Egyetem Művészettörténeti Tanszékének elismert professzora, számos tudományos cikk írója, megannyi művészeti díj és kitüntetés birtokosa. Behatóan foglalkozott a dunhuangi barlangtemplomokban talált kalligráfiákkal, ez irányú kutatásait összegző tanulmányával első díjat szerzett a 12. Jiangsu Filozófiai és Társadalomtudományi Kiemelkedő Tudományos Eredmények Konferenciáján.

Kasznár Attila:

A kínai filozófiai irányzatok rendszere

Időpont: 2013. március 28. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

A vallás (kínai viszonylatban a filozófia!) kérdésköre meghatározó az emberi társadalom fejlődésében. Úgy is mondhatnánk, hogy e nélkül – és ebben az esetben teljesen lényegtelennek tekinthetjük, hogy monoteista, vagy politeista vallásról, illetve vallásokról beszélünk –, gyakorlatilag nincs társadalmi fejlődés. Megadja azokat a szilárd kereteket, amelyek között az egyén megtalálja a saját mozgási terét. Korlátozza az individuumot az önmegvalósításban, ugyanakkor a biztos határok kijelölésével egyfajta biztonságot is nyújt. Nem csak fogódzó pontot jelent az egyénnek, ahhoz, hogy az elme által fel nem fogható, a tudomány által le nem írható természeti eseményekre elfogadható magyarázatot szolgáltasson, de egyben egyfajta szabályozó szerepet is betölt. Ahhoz, hogy a Kínai Népköztársaságban zajló mindennapi gazdasági, politikai és társadalmi folyamatok egyértelművé váljanak, fontos megismerni azt a többé-kevésbé töretlen, az évszázadokon keresztül ívelő, szilárd filozófiai gondolati folyamot, amely alapvetően befolyásolja a kínai emberek gondolkodását, viselkedését, valamint tevékenységét. A kínai emberek filozófiai (vallási?) hátterének ismerete hozzásegíthet a velük való könnyebb kapcsolatfelvételhez, lehetővé teszi, hogy megérthetővé váljon a cselekedeteiket mozgató társadalmi háttér.

Kasznár Attila a TEK Tudományos Tanács főtitkára, a Pécsi Tudományegyetem doktorjelöltje.

 

Földes Péter:

Kínai külpolitikai kitekintő

Időpont: 2013. február 28. (csütörtök) 17:30 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

Az előadás az 1949-2012 közötti időintervallumban felvázolja a KNK diplomácia történelmét, főbb fejlődési szakaszait, jellemzőit, irányvonalát és stratégiáját.

A tematikus rövid összefoglaló kronológiailag hat szakaszra bontva illusztrálja Kína külpolitikai fejlődését, az egyes történelmi fejlemények kihatását az ország határon túl folytatott politikájára.

A kínai fejlődés nem csupán gazdasági vonatozásában kínai színezetű, a diplomácia is az ország adottságaihoz mérten került kialakításra. Ezért elemzői szempontból szerves részként kezelem a főbb befolyásoló külső és belső tényezőket.

A KNK diplomáciai stratégia hat fő irányvonalának részletesebb leírása mentén végigkövetjük, hogy miként változtak és bővültek a pekingi prioritások. Párhuzamosan betekintést nyerünk a külpolitikai döntéshozatal színfala mögé, vagyis az államigazgatási beágyazottság, a politikai formálás színterei, egyes meghatározó állami és pártintézmények kerülnek górcső alá. Ennek mentén haladva, említést nyernek a kínai diplomácia különböző „válfajai”, kategóriái.

A teoretikai iskolák keretének érintése nélkül nem teljes a kép, ahogyan a percepciók és Kína nemzetközi imázsának a megvizsgálása sem elhanyagolandó részegység.

Egy „kiragadott” öt éves periódus (2005-2010) a kínai felemelkedés - bel- és külpolitikai aspektusból egyaránt - látványos szakaszának mélyebb monitoringjával végződik az előadás.

Földes Péter (2004-2010 - pekingi külpolitikai diplomata, Népi Egyetem nemzetközi kapcsolatok magisztrátusa), ChinAssist Tanácsadó Kft. alapító- ügyvezetője.

Időpont: 2013. január 31. (csütörtök) 18:00 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

dr. Matura Tamás:

A 12. ötéves terv és a kínai külpolitika

 

A 2011 és 2015 között érvényben lévő 12. ötéves terv Kína legfelsőbb szintű gazdasági, társadalmi célkitűzéseit és azok megvalósítását fogalmazza meg jól átlátható módon. Természetes, hogy egy ilyen hatalmas ország esetében mindezen tervek erőteljesen érintik a nemzetközi kapcsolatokat, a világgazdaság és a világpolitika egészét. Az előadás célja, hogy - a téma méreteiből adódóan - ízelítő jelleggel bemutassa az ötéves terv főbb pontjait, a Kína előtt álló gazdasági és társadalmi kihívások lényegét, illetve mindezek külpolitikai összefüggéseit.

dr. Matura Tamás a Külügyi Intézet munkatársa.

 

 dr. Hosszú Hortenzia:

Jó kormányzás Kínában

Időpont hamarosan

 

A kormányzással foglalkozó szakirodalmat tanulmányozva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mintha a nyugati társadalomtudósok körében a Kínai Népköztársaság politikai-gazdasági fejlődése még mindig feloldhatatlan paradoxon lenne: a magát szocializmus kezdeti szakaszában lévőnek valló, egy kommunista párt által irányított, és emellett az ideológiai berendezkedés mellett gyors, sikeres gazdasági fejlődést végrehajtó piacgazdaságra áttért országnak szokatlansága miatt legfeljebb az elemzői fantáziában szabadna léteznie. De „kínai csoda” létezik, sőt töretlenül épül ki. Kétségtelen, hogy a három évtizedes gazdasági reform növelte a jövedelmeket, elősegítette a magánszektor kiépülését, a lakások és a házak magánosítását, a mezőgazdaság kollektivizálásának hanyatlását. A gyors fejlődésért azonban komoly társadalmi árat kell fizetni. A modernizáció és a globalizáció okozta változások, főleg mióta a Kínai Népköztársaság világhatalommá nőtte ki magát, megfelelő kezelése hatalmas súllyal nehezedik a kormányra. Egyszerre kell megfelelni különféle politikai, gazdasági és társadalmi elvárásoknak, legfőképpen egyszerre szükséges biztosítani a gazdasági növekedés zavartalanságát és javak igazságos elosztását. A feladat kezelésében a kínai állam nagyban támaszkodik köztisztviselői karára, amely jelentős támogatást nyújt az ország közpolitikai programjainak, legjelentősebbként a piacgazdaságra való áttérés, végrehajtásához. Jelen előadás a „jó kormányzás” keretei közé helyezve a kínai közigazgatás professzionalizálódásával az 1993. évi, valamint a 2006. évi reformok kapcsán foglalkozik.

dr. Hosszú Hortenzia a Miskolci Kína Központ intézetigazgatója.

 

Fődi Attila:

A hagyományos kínai orvoslás

Időpont: 2012. december 13. (csütörtök) 18:00 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

 

A hagyományos kínai orvoslás története 5 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. Mára egyaránt alkalmazzák Keleten és Nyugaton is. A természetes gyógymódoknak köszönhetően, a nyugati orvoslással ellentétben, egyáltalán nincs semmilyen mellékhatása. Bizonyíthatóan számos olyan betegséget lehet vele kezelni, amelyre eddig a nyugati orvoslás nem találta meg a megfelelő gyógymódot. Az előadás bevezeti a hallgatókat a hagyományos kínai orvoslás történetébe, bemutatja egyes válfajait, és a kezelések főbb jellemzőit.

Az előadásban külön részt kap a legfontosabb kínai gyógynövények és gyógyhatású gombák bemutatása.

Szentmártoni Lívia:

Kicsi kínai etikett

Időpont: 2012. november 29. (csütörtök) 18:00 óra

Helyszín: SZTE Rektori Hivatal Fszt. 5.

PROGRAMVÁLTOZÁS! Kicsi kínai etikett címmel Szentmártoni Lívia az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatónője tart előadást november 29-én este 6 órától a Konfuciuszban

 

November 29-én este az előre meghirdetettel ellentétben (Matura Tamás előadását az érdeklődők egy későbbi időpontban hallgathatják meg) Szentmártoni Lívia, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatónője tart előadást Kicsi kínai etikett címmel.

 

A 21. század embere előtt nincs lehetetlen, legalább is ezt szeretnénk hinni. Mégis, sokaknak „beletörik a bicskája” Kínába, és inkább hagyják veszni a lehetőséget, mint hogy újra és újra megpróbálják átugorni a kulturális különbségek okozta kérlelhetetlenül mélynek tűnő szakadékot. A kínai ritkán akad emberére, ezért is becsüli meg oly nagyon a jó partnert. A titok nyitja egyszerűen, már-már sablonosan hangzik: vessük el a sztereotípiákat, és próbáljuk a maga komplex egészében megismerni a kínai típusú viselkedéskultúrát, etikettet! Az előadó megtörtént eseményeken keresztül, vicces történetekkel illusztrálva ismerteti meg a hallgatóságot a kínai viselkedéskultúra, etikett sajátosságaival, melyek hiányos ismerete időnként hihetetlen kalamajkába sodorhatja a „gyanútlan” európait.

Simon Adrienn:

Nagy ország – „kis nyelv”: tanuljunk mégis villámgyorsan kínaiul?

Időpont: 2012. október 25. (csütörtök) 18:00 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet (Rektori Hivatal Fszt. 13.)

 

A kínai tolmács szerepe több téren is eltér a más nyelveken dolgozó kollégáktól. A 90-es évek előtt a Kína és Magyarország közötti meglehetősen kevés kapcsolatfelvételnek köszönhetően elődeim főként egyetemi tanárok, professzorok voltak, akiket nem tolmácsként, hanem a delegáció részeként kezeltek. A 80-as, 90-es években a két ország közötti vízummentességnek köszönhetően kínai állampolgárok tízezrei áramlottak hozzánk, így született meg a modern piaci környezet. Hirtelen támadt igény olyan „tolmácsokra”, akik a hivatalok útvesztőjében jártasak. Rájuk mind a mai napig szükség van. Ugyanakkor megjelentek a tolmács - fordító munkára hivatásként tekintő kollégák is. A jelenlegi piaci környezetben még „minden szakmához érteni kell”, nincs szaknyelvi specializáció. Ez a hiányosság, és a két ország között formálódó egyre magasabb szintű, egyre inkább a fejlett technológiák felé forduló kapcsolatrendszer jelöli ki a kínai tolmácsok fejlődési útvonalát.

Összegezve a fentieket elmondható, hogy aki a kínai nyelv tanulására adja a fejét szakmai karrierépítés céljából, az európaitól merőben eltérő szabványokhoz kell alkalmazkodjon. Ezért cserébe valószínűleg hosszú távú jövőképet építhet.

Simon Adrienn szaktolmács és -fordító, Transjet Fordítóiroda.

 

dr. Bóka János:

Van-e alkotmánya a Kínai Népköztársaságnak?

Időpont: 2012. szeptember 27. (csütörtök) 18:00 óra

Helyszín: SZTE Konfuciusz Intézet (Rektori Hivatal Fszt. 13.)

 

A kérdésre adható rövid válasz természetesen: igen. A Kínai Népköztársaság megalakulása óta rendelkezik alkotmányos dokumentummal, a hatályos – elfogadása óta négyszer módosított – alaptörvény 1982-ből származik. Kína alkotmányos berendezkedése nemcsak a szabályozás betűje, hanem annak gyakorlati érvényesülése szempontjából is számos érdekességet hordoz szakértő és laikus számára egyaránt. Az előadás bemutatja az alkotmányos gondolat fejlődését Kínában, a népköztársasági alkotmányozás történetét és a hatályos alkotmány legfontosabb rendelkezéseit. Az alkotmány tényleges érvényesülését a normakontroll működésével, a népi igazságszolgáltatás állapotával, illetve az emberi jogok védelmével kapcsolatos tendenciák áttekintésével szemlélteti a prezentáció. Mindezek ismeretében adható csak megalapozott válasz arra kérdésre: valóban van-e alkotmánya a Kínai Népköztársaságnak.

dr. Bóka János az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének munkatársa.