„A keleti nyitás politikája és a kínai-magyar kapcsolatok” címmel folytatódott 2015. április 16-án a Konfuciusz Teaház, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete és a Szegedi Közéleti Kávéház közös program-sorozata a Szent-Györgyi Albert Agórában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselőjének Kínával kapcsolatos beszélgetése előtt, a két politikus jelenlétében két olyan dokumentumot írtak alá, amely meghatározza az SZTE Konfuciusz Intézet további munkáját.

Szegeden Kínai Központot kíván létrehozni az SZTE Konfuciusz Intézete az egyetemmel közösen. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Ujhelyi István, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke és Devecz Miklós, az SZTE kancellárja látta el kézjegyével. A Kínai Központ az SZTE Konfuciusz Intézet alapvető céljaihoz nem kapcsolódó oktatási, innovációs, valamint külkapcsolati feladatokat látja el. Ilyen feladat például a kínai hallgatók toborzása; az oktatási vásárokon, kiállításokon való részvétel szervezése; az egyetemi karok kínai üzleti együttműködéseinek fejlesztése és támogatása; valamint a professzorok, szakértők cserekapcsolatainak, illetve az egyetemi delegációk kínai útjának a szervezése.

Az SZTE Konfuciusz Intézetnek a magyar-kínai turisztikai, oktatási, kulturális és emberközi kapcsolatok erősítésében betöltött szerepéről egyetértési nyilatkozatot írt alá Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója és Mészáros Márta, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Magyar–Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásért Felelős Kormánybiztos Titkárság főosztályvezetője.

A 2012-ben a Szegedi Tudományegyetemen létrejött Konfuciusz Intézet ugyanis aktív szerepet vállal a magyarországi kínai relációjú turisztikai és vendéglátással összefüggő, alkalmazott kínai nyelvoktatásban, továbbá a turisztikai kapcsolatok fejlesztésében – földrajzi elhelyezkedése és személyi adottságai előnyös kiaknázásával. A szegedi Konfuciusz Intézet tovább kívánja erősíteni a kínai relációval turisztikai kapcsolatait, oktatási, kulturális és ismeretterjesztő tevékenységet végezve. A Magyar Kormány támogatja a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének törekvését és szerepvállalását.

A kínai tea szertartást az SZTE Konfuciusz Intézet tanára mutatta be az Agora közönségének.

Miért fontos a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztése? Ezt az alapkérdést fogalmazta meg a Konfuciusz Teaház beszélgetésének moderátora, Mohr Richárd.

„Aki győztes akar lenni a gazdaságban, a világban, annak Kínával fel kell vennie a kapcsolatokat” – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt a „keleti nyitás politikájának” sikereiről, a kínai tőke hazai megjelenéséről. „A kínai kapcsolatok bővítésében Európán belül a zászlóshajó szerepébe került Magyarország” – fogalmazott a miniszter. Példaként említette a Budapest – Belgrád vasútvonal felújítását, a 3,5 milliárd dollárnyi értékű kínai tőke hazai jelenlétét.

„Ha a kínaiak Európára gondolnak, akkor Magyarországot kapunak tekintsék!” – erősítette meg a kormányzati célkitűzést. A Kínával való kapcsolatépítésben egyre nagyobb a verseny – emlékeztetett, majd aláhúzta: „Aki a kínai kapcsolatokból kimarad, az lemarad!”

Kormányokon átívelő nemzetgazdasági és stratégiai kérdésnek minősítette a Kínával formálódó együttműködést Ujhelyi István, az Európai Parlament képviselője, az SZTE Konfuciusz Intézet alapító elnöke. A következő 50-100 évben Kína megkerülhetetlen tényezővé vált a világban – hangsúlyozta. „Európa mi vagyunk!” – fogalmazott, mikor a magyar-kínai kapcsolatokra, a kiszámítható partneri viszonyra irányította a figyelmet.

„A gazdasági döntések profit alapon születnek Kínában is” – emlékeztetett Szijjártó Péter, amikor arról beszélt, hogy nem lehet a munkát csakis a kínaiakban kialakult hagyományos, a magyarok iránti szimpátiára alapozni. Ujhelyi István szerint meg kell határoznunk, hogy miben lehetünk ott is versenyképesek, miközben a regionalizáció fontosságát se feledjük. A magyar erősségek között példaként sorolta az élelmiszeripart, a bort, a könnyűipart és a turizmust.

„Európa szíve: Magyarország.” Erre a földrajzi elhelyezkedésből eredeztethető értékre folyamatosan rá kell irányítani a kínaiak figyelmét Szijjártó Péter szerint. A miniszter elárulta: azon dolgoznak, hogy a Kínából induló tengeri és szárazföldi „selyemút” Magyarországon fusson össze, itt alakuljon ki Kína európai logisztikai központja.

Szeged híd szerepére irányította a figyelmet Ujhelyi István. Az itteni könnyűipar újjáélesztésére jó példaként említette a Naturtex és egy kínai befektetőnek öt évre szóló együttműködését, amelyről a megállapodást a Konfuciusz Teaház programja előtt, a miniszter jelenlétében írták alá a gazdasági szereplők.

Az EP-politikus szerint Szegeden kellene majd keresztülfutnia a Belgrád – Budapest vasútvonalnak. A miniszter erre nem tett konkrét ígéretet, ugyanakkor elárulta: e vonalnak a teherszállításban lesz szerepe. Ellenben a szerb féllel megegyeztek a Szeged – Szabadka, Szabadka – Baja vasútvonal felújításáról.

A kínai turizmus jelentőségéről is egyetértettek a beszélgető politikusok. A kínai gazdaság erősödésével együtt növekszik az utazók száma.

A Szegedi Tudományegyetem, az ELI és a körülötte formálódó Tudáspark szerepét is hangsúlyozta mindkét politikus a magyar-kínai kapcsolatok további bővítési lehetőségeiről szólva. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette: öt nemzetközi vállalati befektető – közte az Ericsson – Szegedre telepítéséről folytatnak tárgyalásokat. Egyetértett a kínai diákok magyar nyelvű képzésének az SZTE-re irányításával is. A regionális turisztikai és mezőgazdasági együttműködésben egyaránt szerepet kaphat Szeged és térsége. Szijjártó Péter többszörösen aláhúzta: Szegedet jó szívvel ajánlja minden befektető számára, mert az ország egyik legnemzetközibb városa, amit – többek között – az itt tanuló külföldi diákoknak, az SZTE jelentette innovációs kapacitásnak köszönhet.

„Minél több kutatási és innovációs fejlesztés valósuljon meg Magyarországon!” – ezt a célkitűzést fogalmazta meg 2014-ben a kormány. E cél elérése minden politikai erő közös érdeke – állapította meg Szijjártó Péter és Ujhelyi István. A globális szolgáltatók, az innovációs kapacitások befogadásához olyan partnerekre van szükség, mint például a Szegedi Tudományegyetem.

A Konfuciusz Teaház programját színesítette a részben az SZTE Zeneművészeti Karhoz kötődő zenei csemege: Gárdián Gábor gordonkán adta elő – Győri Péter zongora kíséretével – Huszár Lajos zeneszerző feldolgozásait, többek között a Piros liliomok című kínai dalt.

SZTEinfo – Ú. I