Szegedi Tudományegyetem, Konfuciusz Intézet Ahol tudás és szándék találkozik

SZTE Konfuciusz Intézet  --  Hírek  --  KOI hírarchívum  --  Konfuciusz Intézet 2015. május

Devecz Miklós: Kínához türelemre van szükség

Konfuciusz teaház

Szegedi Tudományegyetem kancellárja még a Flextronics nevű elektrotechnikai cég képviseletében járt először Kínában, később előadást tarthatott az ázsiai ország miniszterelnökének – derült ki Devecz Miklósról a Közéleti Kávéház és az SZTE Konfucius Intézet szerdai közös rendezvényén.

2015. június 01.


A kancellár Medgyessy Péter miniszterelnök kíséretével járt először Kínában még 2002-ben. A Flextronics akkor olyan megállapodást tudott kötni az ottani partnereivel, hogy Sárvárra került egy kínai cég televízióinak összeszerelő üzeme. Ez akkoriban igen különleges üzlet volt, hiszen az olcsó kínai munkaerő az ázsiai piacra csábította az európai befektetőket. A sárvári üzem azonban gazdaságos és gyümölcsöző befektetés volt mindkét fél számára, hiszen a kínaiak erről a bázisról el tudták látni az egész európai piacot, ráadásul a kiszállítási idő lerövidült, az előállítási költségeket pedig darabonként 6-7 dollárral tudták csökkenteni.


Konfuciusz teaház - Vendég: Devecz Miklós kancellár
Galéria
 


Devecz Miklóst azonnal „megfertőzte” Kína, és azóta is több alkalommal járt a hatalmas országban. Röviddel azután, hogy hazánk az Európai Unió tagjává vált, a kínai miniszterelnök Magyarországra látogatott, és akkor egy rövid gazdasági előadásban ő foglalhatta össze a két ország közti együttműködés távlatait.


A kancellár úgy érzi, ma már egyre több ember számára világos, hogy Kína a 21. század nagyhatalma, ezért alaposan meg kell ismernünk. Amit mindenképpen tudnunk kell, hogy a kínaiakkal üzletelni nem könnyű, de érdemes belevágni. A kínai kultúra ugyanis a türelemre épül, ezért ne számítson senki gyors döntésekre, ugyanakkor, ha elhatározták magukat valamire, akkor ahhoz konzekvensen tartják magukat. A kínai politikához is így kell viszonyulni, ezért nem csak megismerni kell az ottani viszonyokat, hanem alkalmazkodni is kell tudni hozzájuk. A világ legnépesebb országa már nem egy alvó sárkány, hanem nagyon is aktív, és ezt a gazdasági dübörgést érzi a világ is. Az országban meglévő hatalmas társadalmi és szociális különbségeket rohamtempóban számolják fel, ami óriási infrastrukturális beruházások segítségével zajlik.


Szó volt ugyanakkor Szeged, illetve a tudományegyetem kínai kapcsolatairól is. Örömmel konstatálta, hogy ma már a város több általános iskolájában is oktatják a kínai nyelvet, ugyanakkor szeretne minél több diákot fogadni az egyetem az ázsiai országból. Kínában jelenleg 40 millióan járnak felsőoktatási intézményekbe, ha ebből 400-at Szegedre tudnánk csábítani, az hatalmas eredmény lenne. Azt tudnánk kihasználni, hogy Szegeden épül a világ egyik legkorszerűbb lézerközpontja, ugyanakkor Kínát nagyon érdekli az európai média és kommunikáció, mert tudja, hogy ennek elsajátításával tudná a termékeit és kultúráját hatékonyan megismertetni a kontinensünkkel. A szegedi egyetemnek ezért kulcsszerep juthat hazánk és Európa kínai kapcsolatainak fejlesztésében.