„Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem” – szavalta magyar nyelven Petőfi versét Kína magyarországi nagykövete. Xiao Qian így is jelezte, hogy a kínaiak ismerik a magyar kultúrát.

Két nép rokonsága

A kínai tankönyvekben nemcsak a szabadságharc költője, de például Liszt Ferenc is helyet kapott. Azt is hozzátette az SZTE Konfuciusz Intézetét köszöntő és megtekintő diplomata, hogy sokak szerint a két nép rokon egymással, ezért különösen is barátsággal viszonyulnak a magyarokhoz a kínaiak. A két ország együttműködésének fejlődése zavartalan a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta, Kína Magyarország legnagyobb Európán kívüli gazdasági partnere, Magyarország pedig – földrajzi helyzeténél fogva is – Kína számára a legfontosabb pillér a közép- és kelet-európai térségben. A nagykövet arról is beszélt, a kínai nyitás és az együttműködések legfontosabb eszköze a nyelv, melynek tanításával lehetőségeket szeretnének adni a tanulóknak. „Egy erdő telepítéséhez tíz év kell, egy tehetséges nemzedékhez viszont egy évszázad” – idézett egy kínai mondást a nagykövet.

Itthon és hivatalos kínai útjain egyaránt szeret eldicsekedni azzal, hogy Szegeden van Konfuciusz Intézet – mondta Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke, a Konfuciusz Intézet Tanácsadó Testületének elnöke. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az intézet munkája révén sok ezren fognak megtanulni kínaiul, és sok ezer kínai diákot tudnak majd fogadni.

Több mint 300 hallgató tanult eddig kínaiul

Az SZTE Konfuciusz Intézet megalakulásáról és céljairól Szentmártoni Lívia, az intézet igazgatója beszélt. Mint mondta, a 2012 októberében megalakult intézmény célja a kínai nyelv és kultúra terjesztése Magyarországon, elsősorban Szegeden és a dél-alföldi régióban. Tavaly decemberig közel 15 kulturális programot és 15 nyelvtanfolyamot tartottak, megkezdték az oktatást az egyetemen több mint 300 hallgatónak, ingyenes kínai nyelvtanfolyamokat tartottak az érdeklődőknek. A kulturális programokon több mint 500-an vettek részt. 2013-ban több mint 30 kulturális és több mint 50 oktatási programmal, nyelvtanfolyammal készülnek. Előbbiek közül kiemelkedik az augusztusi Sziget fesztivál, illetve az október elejére tervezett őszközép ünnep, mely a világ Konfuciusz Intézeteinek legfontosabb rendezvénye lesz 2013-ban. Az igazgatónő kiemelte: szeptemberben a Pécsi Tudományegyetemen és a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen is megkezdődik a kínai oktatás, illetve felkeresnek öt gimnáziumot és három egyetemet, melyek mindegyike komolyan érdeklődik a kínai nyelvoktatási lehetőségek iránt.

Az SZTE Konfuciusz Intézetbe látogatott Xiao Qian új kínai nagykövet - Galéria

A kínai ablak

A szegedi egyetemi intézet oktatási és kulturális programjairól He Min tanárnő tartott részletesebb beszámolót, többek között arról beszélt, nemcsak egyetemistáknak, hanem középiskolásoknak is tanítanak kínait, és hogy minél hatékonyabban menjen az okítás, a tanárok is elkezdtek magyarul tanulni. Mint fogalmazott, a Konfuciusz „kulturális-kommunikációs ablakként” működik, nemcsak nyelvi intézet, hanem saját programmal vesz részt városi és egyetemi rendezvényeken.

Nem csak kungfu

A Konfuciusz Intézet hallgatóinak nevében Uhrin Ákos egyetemi hallgató mondott köszöntőt magyarul és kínaiul. Elmondta, a mai magyar fiatalok többségének Kínáról a kungfu, a nagyfal vagy Jackie Chan jut eszébe, de akik nagyobb érdeklődéssel fordulnak a kultúra felé, azokat lenyűgözi a kínai történelem, a kaligráfia, a képzőművészet vagy akár az opera. A kínai nyelv tanulása számos területen biztosít jó lehetőségeket. Közgazdászhallgatóként például nagy előny, hogy eredetiben olvashat Kína gazdaságáról, vagy arról, miként kezeli az ország a globális problémákat.

A köszöntések után a Madách-iskola tanulói egy kínai dalt és egy magyar népdalt énekeltek. A kínai nagykövet március 25-én találkozott Szabó Gáborral, az SZTE rektorával, megcsodálta az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központot, megtekintette a Klebelsberg Kuno Könyvtárat, valamint megbeszélést folytatott Botka László szegedi polgármesterrel is.

Arany Mihály, SZTE